2011. július 19., kedd

1.Fejezet:Túl hosszúra nyúlt múlt

Sziasztok ! Itt van az első fejezet.Ez az első írásom szóval bocsássátok meg ha nagyon rossz lett.Kérlek komentezetek mert még csak most kezdtem és szükségem van a biztatásra.
Remélem azért élvezettet lelltek ebbe a fejezetbe.
Léci,léci,léci,léci,léci,léci,léci,léci,léci,léci,léci...................
komizatok.
Hűvös szellő simogatta arcomat.Néma csend volt.Csak az elszáradt fa levelek zúgása hallatszott.Csend és Magány pont erre van most szükségem.Jasonal nagyon
megondólatlanul és fiatalon kötöttük össze életünket.Még csak 19 évesek voltunk.Most sem vagyok valami nagy felnőtt 23 évesen.
Az én részemről ez az egész házasság szereteté vált.Már nem vonzódom Jasonhoz.Ő viszont még örülten szeretett és minden porcikámat kívánja.
Nem akarok neki fájdalmat okozni.Ő teremtette meg nekem a gonoszságot.Ő varázsolt belőlem igazi Nőt.
Nem gondoltam volna hogy a középiskolának ekkora nagy szerepe lesz majd az életemben.Hogy ennyire ki fog majd hatni a Sorsomra.Pedig így van.
Olyan volt a középiskolás korom mint egy amerikai tinédzser film.Szürke kisegér bele szeret a suli nagy menőjébe , de ott van a gonosz pompomlány barát nője.Végül legyőzik a kényes libát és a lányé lesz a herceg.
A szerep osztást gondolom nem nehéz kitalálni.Jason a herceg én a szürke kisegér , Seléna és Cristina pedig a gonoszak.
Jó , jó ez okés ez idáig.Csak hogy ez nem a középiskoláig tartott.Jason és én összeházasodtunk , Seléna és Cristina meg valahol élik az életüket.Ez így nem jó.Ennek a kapcsolatnak nem szabadott volna jövőt hagynom.Csak egy románc.Gyenge voltam és és most is az vagyok.Nem mertem volna Jason boldogságtól csillogó szemébe nézni és azt mondani:vége.Most sem bírok.
Kértem tőle egy kis idődt , hogy ezt az egészet átgondolhassam.Így elhúztam pár napra a nyaralóba.
Őnzö lennék ha az én boldogságom után néznék és Jason boldogságát pedig tönkre tegyem.
Az idő egyre hűvösebb.Már vacog a fogam.Be kéne mennem , de a lábaim nem engedelmeskednek.Olyan jól esik most lustálkodni.Az eszem győzött.Muszáj bemennem mert másképp kapok egy alapos tüdő gyulladást és azt nem szeretném.Nagy nehezen feltápászkodtam.
Ahogy beléptem a nappaliba megcsapott a meleg.A testem megremegett.Jól esett.Most már tudom hogy jó döntés volt hogy bejöttem.Levettem a plédet a hátamról majd összekucorogtam a kanapén.
Nyugtató volt nézni a melegből az esőt.Mindig is imádtam ezeket a hangokat.Az eső csepp hangok a legszebb zene a füleimnek.
Úgy megnyúgtatott hogy álomba szenderetem.
Később a korgó gyomromra ébredtem fel.Keresni kéne valami vacsit a hűtőben.Elbotorkáltam a konyháig és felkapcsoltam a villanyt.Kitártam a hűtőt , ami üres volt.Nagyszerű.Előkotortam a farmer zsebemből a mobilomat és felhívtam a közeli pizzázot.
20 perc múlva már csengetek és hozták a ma esti menümet.Mm , hogy milyen jó illata van.Letettem az asztalra és felnyitottam a fedelét.Felvágtam szeletekre és elkezdtem falatozni.
Teli pocakkal vettem egy fürdőt majd célba vettem a hálószobát.Nem gondoltam semmire és senkire csak bedőltem az ágyba.Holnap beszélnem kell Jasonal.
Forgolódtam.Hát ez nem igaz ! Elkezdek egy kicsit gondolkozni erre meg már nem is tudok aludni !
Épp lecsuktam volna nagy nehezen a szemem mikor az ég hatalmasat mennydörgött.Ilyen nincs.Bekapcsoltam a Tv-t.Semmi.Kafa már áram sincsen.Idegesen dőltem vissza az ágyba.Bedugtam a fülembe az mp4-esem hogy ne annyira halljam a kint dúló vihart.Na lassan azt kezdem hinni : vónzom bal szerencsét.Ugyan is a kis kütyü le van merülve.
Láttam előre ezen az éjszakán úgy sem tudok aludni.Törökülésbe ültem és a kezemmel megtámasztottam az arcomat.
Mindig lenyűgözött a vihar.Most főként mert a kedvemet igazolja.Vihar dúl a lelkembe.Egy hatalmas vihar.
Nem tartott annyira sokáig az égnek a haragja.Pár perc múlva villámot egyet és vége lett.Már csak az eső zuhogása hallatszott.Nem gondolkoztam tovább.Tudom mit kell tennem....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése